Archívum: “Nincs kategorizálva” kategória


Egy mai hír az Index.hu oldalról.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/10/27/kimenti_az_onkormanyzatokat_az_allam/

A lényeg:

“A Magyar Nemzet szombati számában arról írt: Orbán Viktor az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen bejelentheti, hogy a kormány milyen megoldást kínál az eladósodott önkormányzatok helyzetének rendezésére.

A kormányfő bejelentése alapján a kormány sávos megoldást alkalmaz a hitelállomány konszolidációjára. Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságát teljesen átveszik, efölött pedig minél nagyobb egy település, annál kisebb lehet az adósságátvállalás mértéke.”

Kicsit részletesebben:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/600_milliardos_bejelentest_tett_orban.174878.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox

Ebből az is kiderül, hogy kis falunk esetében a hitelállományunk 40 %-át vállalná át az állam - ha lenne hitelünk.

Ilyenkor „örülök” igazán, hogy polgármesterünk 14 éve büszke arra, hogy a falunak nincs hitele. És annak is örülök, hogy aktívan megakadályozott minden olyan felvetést, ami hitel felvételére vonatkozott.

Vajon ki járt jól ezzel?

Egy okos ember mondta még az egyetemen: A hitel nem annak való, akinek nincs pénze, hanem annak, akinek LESZ pénze.

Ha ezt összevetem azzal, hogy polgármesterünk folyamatosan a jövő miatt aggódik, akkor érthető az álláspontja. Érthető, de nem elfogadható.

Most már mindegy. Ez a hajó elment.

De bosszantó.

NAGYON bosszantó.

Comments 3 hozzászólás »

Először bemutatkoznék,mivel nem vagyok gyakori blog szereplő.Horváth Zoltán vagyok és a Felső-Erzsébet utcában lakom,Győrújbaráton,ezt muszáj ideírnom, mivel az itt lakóknak az az érzése,hogy nem vagyunk a helyi térképen.

Röviden a történetem.15 évvel ezelőtt költöztünk az utcába,első állandó lakóként.Élveztük a kilátást,meg azt,hogy itt aztán a madár sem jár, főleg télen..

Aztán kiderült,hogy nem jár erre sem a postás,sem a hótoló !!,sem a kukásautó.. idilli volt..senki nem zavart bennünket.. Ja,és az utunk is fantasztikus,minden nap a szülőföldemen érezhettem magam,többször végiggurulhattam akármelyik bakonyi patakmederben,csak hát az autók nem igen szeretik,meg hát lehet gyalog is járni,no meg biciklivel.. Miket beszélek,sajnos ezen az úton sem gyalog,sem biciklivel nem lehet közlekedni. Főleg este,mivel az utca egyik része olyan sötét,hogy csak na..

De hagyjuk a múltat,pár év elteltével nagyot fejlődött kis utcácskánk,már jár erre postás…a többi hiányosság és probléma ugyanúgy megvan és szaporodik.Az út egy aszfalt réteggel javítható lenne,a lakók jelezték is,hogy anyagilag támogatnák,de válasz azóta sem érkezett..

Szemétszállítás NINCS,pedig az utcában már sokan laknak.

Polgármesterként,képviselőként engem érdekelne,hogy az itt lakók hová teszik a hulladékot,ami nem a szelektív, hanem a kommunális.

Jó-jó,tudom én,hogy ezekhez pénz kell és ,hogy az nincs..meg ami van azér’ az mégiscsak fontossági sorrendben a szobrokra és egyéb lényeges dolgokra kell(…)

Az idők folyamán többször gyűjtöttünk aláírást,de sajnos válasz soha nem érkezett..

Közben a szomszédokkal a megoldáson gondolkodunk,de valahogy az önkormányzatnál mindig elhal a dolog..

Azért gondoltam,hogy ide írok és kikérem a blog olvasóinak véleményét,javaslatait.

Köszönöm a figyelmet!

Üdv,HZ

ui:miért feketelistás utca? régi jegyző urunk nevezte így az utcát ,amikor egyik szomszédom valamiről érdeklődött az utcával kapcsolatban (az a jegyző akiről azt mondták,hogy neki van faluja és nem ő a falu jegyzője)

Comments 25 hozzászólás »

Sajnos itt, ebben a könyvecskében…

(Kattintson a nagyításhoz!)

Comments 520 hozzászólás »

Alcím: aki kicsit mer és tud is lopni, az vajon nagyot is mer és tud? A válasz valószínűleg egy határozott igen. Hogy miért vetődött fel bennem ez a kérdés? Valamelyik nap délelőtt a rádióban hallottam egy interjút Juhászné Árpási Irma polgármesterrel, amelyben a település legújabb szobráról beszélt, és megemlítette, hogy a lánya kezdte dr. Fehér János orvosprofesszor kérésére kutatni báró Lévay Henrik életét. Eszembe jutott a Baráti Hírmondó decemberi száma, hogy abban pedig pont van egy cikk, egy írás a polgármestertől a báróról. Más kérdés, hogy ezzel a szoborral már pályázhatnánk a legszobrosabb falu címére is, az pedig már csak hab a tortán, hogy a szobrokhoz lassan csak terepjáróval lehet eljutni… Van lefejezett Kossuth fejünk, Gyurcsány Ferenc által avatott Rákóczi szobrunk, kellett néhány misiért egy Liszt Szobor is, lesz Szent István szobor és most már örülhetünk egy báró Lévay Henrik szobornak is. Azannya, mondhatnánk. Meg szabad kérdezni, hogy mindez mennyibe kerül? Tényleg ez a legfontosabb??? Most komolyan!?

Azt meg se említsük, hogy ez utóbbi szobor véletlenül pont a Mélykút utca közelében került felállításra. Nyilván, hogy polgármesterünk minden nap kellő áhítattal tekinthessen rá. Szóval, volt egy ilyen szobor-pályázat, amit nem tudjuk, hogy hol hirdettek meg, Győrújbaráton biztosan nem, de aminek az elbírálásában Győrújbarát részéről egyedül Juhászné Árpási Irma polgármester vett részt (a fehér kőoroszlános kertkapu feljogosítja szoborbírálatra, nemde?). Azonban ez amolyan győrújbaráti megszokott dolog, hogy dobáljunk szét jó néhány milliót erre-arra, presztízs-beruházásokra, mert már nincs mit csinálni a faluban. Felelőtlen, autokrata és magamutogató viselkedés ez, kérem, de ez van.

Jelen írásom viszont nem erről szól. Hanem a tisztességről és becsületről vagy az anyai szeretetről.

Ne lopj! Ez a tízparancsolat egyik legfőbb tézise. Keveset se lopj, sokat se lopj, idegentől se lopj, családtagodtól se lopj. Semmit se lopj! Szakdolgozatot és újságcikket se. És más tollával ne ékeskedj, fordítja le ezt az erkölcsi parancsot egy szép magyar mondásunk.

Szóval visszatérek az előkerült decemberi hírmondóhoz, amiben volt egy polgármesteri cikk. Nyilván az volt, hiszen polgármesterünk képe szerepelt mellette, és ezzel az „őszinte” és egyértelműen sajátnak feltüntetett írással kívánt Juhászné minden győrújbarátinak békés, boldog ünnepeket. Az írással egyetlen egy gond van. Nagyjából az, ami volt köztársasági elnökünk tudományos dolgozatával akadt. Hogy lopott volt. A cikk túlnyomó és lényegi része (a bevezetőt és a záró bekezdést kivéve, bár lehet, hogy ezen részek is) Juhász Veronika tollából származik, egy 2007-ben az Orvosi Hetilapban megjelent írásból. (Hogy vajon miért az Orvosi Hetilapban jelent meg, erre még nem jöttem rá.) Juhász Veronika pedig Juhászné Árpási Irma lánya (és tudják, most már belterületi telektulajdonos is…). És, ha már a falu is családi vállalkozásban működik, akkor a szoboravatón sem lehetett ez másként, hiszen ki más mint Juhász Veronika tartott „díszelőadást” a báró életéről.

A polgármester minden utalás és jelzés nélkül sajátjaként megjelentetett egy írást, ami nem a sajátja, hanem a lányáé. Két kattintás a neten és mindenki meggyőződhet róla. Nemes egyszerűséggel, mint anya csak annyit kérdeznék, hogy milyen anya az ilyen? A saját gyermeke szellemi termékét ellopni és sajátjaként tüntetni fel? Kérem… Könyörgöm… Ha nincs miről írnia a polgármesternek a Baráti Hírmondóban, akkor ne írjon! Ha nincsenek gondolatai a falu helyzetéről, jövőjéről, akkor mondjuk ne legyen polgármester sem, de legalább ne lopjon! Ne egy mástól származó írással kívánjon a falu lakosságának békés, boldog ünnepeket! És ebből a szempontból mindegy, hogy ki ez a más, a saját lánya vagy egy vadidegen. Mert ez csak részletkérdés.

Innen pedig már csak egy gondolati játék az az eszmefuttatás, hogy az az anya, aki a gyermeke alkotását képes elvenni, és magáévá tenni, az mire képes a közösség tulajdonával. Ha az erkölcsi parancs egy ilyen cikk és a saját gyermeke kapcsán nem mondja azt, hogy ezt nem szabad, akkor súlyos pénzek, és egyéb előnyök láttán ugyanez az erkölcsi érzék mit fog mondani? Szerintem csődöt. Elvekről van szó, nem arról, hogy egy ilyen cikknek mekkora jelentősége van! De akinek nincsenek ilyen elvei, az úgysem érti meg, hogy miről szólt ez a néhány bekezdés. És a tanulság levonását ismét az olvasóra bízom.

Van viszont itt egy másik apró lopás is, vagy nem is tudom, hogy minek minősítsem. Ki ismeri a www.gyorujbarat.hu weboldalt? Biztos vagyok benne, hogy ezen blog olvasói közül mindenki úgy felel, hogy én ismerem!

És hányan ismerik a www.principa.hu weboldalt??? Gondolom jóval kevesebben, talán senki sem. Pedig, ha beírják, nagyon érdekes élményben lesz részük. Egy az egyben Győrújbarát honlapja jelenik meg ezen az internetes címen. Hollárihó?! Ellopták a győrújbaráti honlapot? Vagy csak lemásolta valaki? Ki? Miért? Mi célból? Kinek az engedélyével? Végül is nincs sok kérdésem… Csak a válaszokat keresném.

Néhány kattintás és egy-két információ azért napvilágra kerül. A principa.hu domain név tulajdonosa az Euro-Szoft Kft. Az Euro-Szoft Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Győrújbaráton, a Fő u. 35/7. szám alatt működik. Tulajdonosai Süle Péter és Süle Péterné. Hogy ki ez a Süle Péter ügyvezető, azt nem tudom. De azt néhány Google keresés után megtudtam, hogy egy Toyota Dyna gépkocsi tulajdonosa, és Süle László testvére. Ez a Süle László gyanúm és további keresési eredményeim szerint a Százszorszép Lakókert egyik befektetője, aki, ha az információim nem csalnak, néhény millió forintért jutott hozzá ahhoz a lehetőséghez, hogy az érintett szép nagy terület belterület legyen. Jó üzlet lehetett ez az önkormányzatnak, nem? Nem. Az már valóban csak pletyka, és valaki majd erősítse meg, vagy cáfolja, ha tudja, hogy a lakókert közvetlen közelében a polgármesternek és családjának is vannak földjei, tehát igencsak jól jöhetett ott ez a kis ingatlan-fejlesztés…

De ebből már megint túl messzire vezető következtetéseket vonhatnánk le, amit mindenki tegyen meg saját maga.

Számomra már csak annyi kérdés maradt, hogy mi ez a www.principa.hu, miért másolták ide a győrújbaráti honlapot, ki ez a Süle Péter és milyen jogon tette ezt meg?

A helyes választ adót egy szoborral szeretném jutalmazni…

Comments 28 hozzászólás »

Három rövid szösszenet, ami régóta motoszkál bennem.

Egyrészt az újság, a Baráti Hírmondó. Nem tudom eldönteni, hogy 2010 novembere óta tudatosan hagynak ki belőle szinte minden önkormányzati, testületi hírt és döntést, vagy csak véletlenül. Ez év elején a testületi ülésen felszólaltam, hogy jó lenne visszatérni ahhoz a régi, jól bevált szokáshoz, hogy a testületi ülésen elhangzott témákról, döntésekről egy rövid összefoglaló megjelenik az újságba. Akkor ezt az aktuális (sic!) jegyző meg is ígérte, de azóta sem történt meg. Ha ez a kihagyás véletlen, akkor a főszerkesztő hibája. De Németh Endre régóta szerkeszti az újságot, neki ezt „csuklóból” tudnia kellene. Ha pedig tudatos a köznép távoltartása a helyi „politikától”…hááát, minimum szomorú. Vagy inkább cinikus és lenéző. Esetleg mutyiszagú és sanda. Nem tudom. De elgondolkoztató.

Másik téma a falu „szegénysége”. Nincs pénz utakra, nincs pénz járdára, nincs pénz a régi iskolaépületre. A szabad tartalékunk félmillió forint volt, ami csak az építési hatóság Győrbe költözésével megspórolt bérkerettel csúszott fel három millió környékére.

Kicsit ez engem arra emlékeztet, amikor mondjuk az AUDI, a MOL vagy az OTP felsővezetésének, menedzsmentjének egy tagja arra panaszkodna, hogy a begyűrűző gazdasági válság miatt idén nyáron talán a Balatonra sem jutnak el, mert nincs pénz a családi kasszában. Most őszintén: TÉNYLEG sajnálnák őket? (anélkül, hogy a zsebükben turkálnék).

Győrújbarát az ország egyik leggazdagabb települése, méretéhez képest mindenképpen. És nekünk nincs pénzünk??? Akkor mit szóljon a többi önkormányzat? Nem is értem, máshol miből élnek, hogyan élnek? Szóval valami itt nekem nem jön össze. És most nem konkrét számokat nézek vagy elemzek, csak a körülményeket, a viszonyítási pontokat. Három lépés távolságból. Néha onnan jobban meglátni a lényeget.

A harmadik témát ma találtam a neten

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/13/szaporodnak_a_kalandparkok/

Az utolsó bekezdést ide másolom:

„Uniós támogatással családi fitnesz- és kalandpark épül 2012 második felében Soltvadkerten is, a Vadkerti-tónál. A fejlesztés megvalósítója a kiskunhalasi Geldberg Kft., amely a projekt 77,274 millió forintos összköltségéhez 50 millió forint uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében.”

Tehát 27,3 m forintból épült ott kalandpark. A cikk szerint az átlagos megtérülési idő 5-8 év. És akkor nem számoltam a járulékos bevételeket (szálloda, idegenforgalom, vendéglátás, stb).

Mi miért nem építünk egy ilyet?

ZP

Comments 6 hozzászólás »

Ctrl+C, Ctrl+V. Megszokott módszer ez Magyarországon, állítólag az államfő is alkalmazta, bár akkor még inkább csak stencilezni lehetett. Másolni, mintát kérni, nem dolgozni túl sokat, ez az általános nézet az államról.
Mégis, mindig bízunk benne, hogy nálunk nem így van. Győrújbarát egy büszke falu. Büszke az önállóságára, amit féltve őriz, hiszen a legnagyobb nem városi rangú település a környéken, és egyben az egyik leggazdagabb. Mindenki csak irigykedik, mi meg csak ülünk büszkén és kedvesen megsimogatnánk a környékbeli települések vállát, ha segítségre van szükségük és segítünk nekik. Valahogy ez lenne Győrújbarát szerepe. Vajon így van?
Nincs.
A győrújbaráti események hatására terjedt el a „mutyifalva” kifejezés, ami általánosan és jól írja le a helyi közállapotokat, de most e mellé szeretnék egy újat bevezetni.
KOPIFALVA.
Kopifalva, amely teljesen hiányolja az önállóság legkisebb csíráját, a saját, alkotó gondolkodást, a közösséget és a települést meghatározó alapvető döntések megfontoltságát, előkészítettségét és alaposságát.
Mire is annyira büszke a győrújbaráti testület? Milyen munkát végeznek? Milyen önálló, szakmai munka zajlik a felelős, választott vezetőink soraiban? Milyen szabályok, elvek alapján működik most Győrújbarát? Néhány rövid választ fel szeretnék felvillantani.

Ismét tényeket. A további következtetéseket újra az olvasóra bízom.
Nem kell túl nagy spiritusz ahhoz, hogy érdekes információkra bukkanjon az interneten érdeklődve és kételkedve böngésző személy Győrújbaráttal kapcsolatban. Alant olvasható és látható néhány ékes bizonyítéka annak, hogy Győrújbaráton teljesen sikerült felszámolni az önálló közigazgatást és gondolkodást… Ha ez volt a cél, akkor ez megtörtént, sikeres munkát végeztek az ÖNÁLLÓ, FELELŐS KÉPVISELŐINK, de akkor már uraim, esetleg hozzá lehetne csatolni Győrújbarátot Rábapatonához, vagy Kisbajcs-Nagybajcs-Vénekhez is… Egy csomó pénzt megspórolnánk.
Önmagában szégyen, hogy a megye egyik leggazdagabb települése, amely 6000 fős lakosságával a legnagyobb nem városi rangú település, idáig süllyedt. Gyenge másolatai vagyunk más településeknek.
Új sorozat indul “Szégyentábla” címmel?

1. Győrújbarát önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata nem más, mint Rábapatona önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatának szó szerinti másolata. Bizonyítékul, íme ez a kedves kép, amit Dr. Palla Roland honlapjáról készítettem. Az előterjesztésben arra sem sikerült venni a fáradságot, hogy a címet kicseréljék!!!
Valaki pedig ezért a munkáért pénzt kapott, fizetést. A képviselők meg jól megszavazták gondolkodás nélkül. Köszönjük!

2. Hasonló szégyenfoltot találtam egy másik győrújbaráti döntésben. Van valami beszerzési szabályzat, ami alapján sikerül a pénzt költeni. Gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb dokumentum az önkormányzatnál. Hiszen az önkormányzat a köz pénzével gazdálkodik, és minden ebből indul ki, tehát szabályosnak kell lenni. Ráadásul minden önkormányzat más és más, gondolom én. Biztos, hogy részletesen megtárgyalta az illetékes bizottság, annak elnöke, Rácz György is alaposan megfontolta, hogy mit terjeszt elő és mit hagynak jóvá. Szép munka volt.
Mert, hát, véletlenül sikerült Kisbajcs-Nagybajcs-Vének települések beszerzési szabályzatát jóváhagyni, amit mellesleg a Megoldás 2006 Kft. készített. Gratulálunk hozzá. Hiszen ennek a három településnek a lakossága együtt van talán vagy 2000 fő, jó lesz a szabályzatuk a 6000 fős Győrújbarátnak, nemde? Úgyis csak nyűg egy ilyen szabályzat, hisz azt be is kéne tartani. Ugyan már, minek nekünk saját? Köszönjük, kedves képviselők!

3. Minden évben van olyan, hogy köztisztviselői teljesítménycélok, megkérdeztem, van ilyen. Nem tudom igazán, mi ez, olyan lehet, mint a csavargyárban a norma? Hogy le kell gyártani öt tonna anyacsavart, vagy kb. Nem is ez a lényeg. De gondolom ez az adott hivatalra, annak adott dolgozóira kell, hogy elkészüljön. Hiszen megint csak nincs két egyforma település, két egyforma hivatal. Vagy mégis? De van! Rábapatona és Győrújbarát! Sikerült szó szerint ugyanazt a határozatot elfogadni. Szó szerint… Hm, önállóság, büszkeség, szakmaiság… Hol veszítettük el ezeket a jelzőket?

Rábapatona verziója:
1. Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a teljesítménykövetelmények meghatározása végett 2012. évre az alábbi kiemelt célokat határozza meg:
a. A 2012. évi költségvetési gazdálkodás keretében a körültekintően takarékos és szabályszerű intézményi gazdálkodás megvalósítása, különös tekintettel a 2012-2014. közötti ciklus gazdasági programjában és az aktuális költségvetési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések megvalósítására.
b. A közigazgatási munkában a jogszerűség, szakszerűség, következetesség és hatékonyság elvei szerinti eljárás, továbbá a köz- és magánérdek összehangolásának megvalósítására való törekvés.
c. A testületi döntések előkészítésében és végrehajtásában való aktív szakmai közreműködés.
d. A költségvetési támogatások pályázati úton való megszerzésének feltárása, a pályázatok elkészítése, illetőleg az előkészítésben való közreműködés, az elnyert pályázatok projektjei megvalósításában való egyéni és kollektív munkálkodás.
e. A közigazgatás és oktatás állami szintű átszervezéséből a helyi szintre eső hatáskörben és mértékben történő hatékony közreműködés, és az átalakulást követően az új államigazgatási rendszerhez és szabályozáshoz igazodó munkavégzés.
Győrújbarát verziója:
1. Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a teljesítménykövetelmények meghatározása végett 2012. évre az alábbi kiemelt célokat határozza meg:
a. A 2012. évi költségvetési gazdálkodás keretében a körültekintően takarékos és szabályszerű intézményi gazdálkodás megvalósítása, különös tekintettel a 2010-2014. közötti ciklus gazdasági programjában és az aktuális költségvetési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések megvalósítására.
b. A közigazgatási munkában a jogszerűség, szakszerűség, következetesség és hatékonyság elvei szerinti eljárás, továbbá a köz- és magánérdek összehangolásának megvalósítására való törekvés.
c. A testületi döntések előkészítésében és végrehajtásában való aktív szakmai közreműködés.
d. A költségvetési támogatások pályázati úton való megszerzésének feltárása, a pályázatok elkészítése, illetőleg az előkészítésben való közreműködés, az elnyert pályázatok projektjei megvalósításában való egyéni és kollektív munkálkodás.
e. A település léte, működtetése, a település és az azt működtető önkormányzat, és a polgármesteri hivatal egészének hatékony működését szolgáló tevékenység iránti empátia és lojalitás.
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

4. Az önkormányzat aztán ezek után egészen schmittpáli magasságokba emelkedett a 2012-es költségvetési koncepció elkészítésekor. Gondolom, ez egy nem kevésbé fontos dokumentum, amely alapjaiban határozta meg azt, hogy 2012-ben mire lesz pénz, és hogyan fog gazdálkodni a falu. A koncepciót ismét csak Palla Roland honlapján találtam meg, és google professzor urat segítségül hívva rá kellett döbbennem, hogy Győrújbarát polgármestere 99%-ban az Állami Számvevőszéknek Magyarország 2012. évi költségvetési javaslatáról szóló véleményét sikerült benyújtania, mint Győrújbarát költségvetési koncepcióját, ezt pedig a képviselőknek sikerült el is fogadniuk! Győrújbarát képviselői kérem szépen határozatban hagyták jóvá, hogy az Állami Számvevőszék milyen jó megállapításokat tett az ország költségvetéséhez. Nyilván az Állami Számvevőszékben izgultak is, hogy vajon milyen lesz a szavazati arány. Tehát 2012-ben Győrújbarát Magyarország költségvetése alapján gazdálkodik, egyszerűen letöltötték az Állami Számvevőszék munkaanyagát, és benyújtották, mint GYŐRÚJBARÁTI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ. A maradék 1% az anyagból, ami már nyilván egy helyi alkalmazott saját tollából származik, szintén figyelmet érdemel, néhány idézet következik:
„A fent leírtak figyelembe vételével az alábbiakban határozzuk meg a 2011. évi költségvetés főbb irányelveit:”
(akkor most milyen évet is írunk?)
vagy
„Az intézményi gazdálkodás önállósága elsőszámú intézményvezetői felelősséggel érvényesüljön.”
(bölcs gondolat, van másodikszámú intézményvezetői felelősség is? vagy eddig nem így érvényesült? mit jelent ez a mondat?)
vagy
„Érvényesíteni kell a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeit.”
(hát, az ésszerűnek ez már egyáltalán nem nevezhető… a takarékosságról meg más fogalmaink vannak… de tényleg érvényesíteni kellene)
Végül pedig a nemrég deklarált „pápai tévedhetetlenség” mellett Győrújbarát polgármestere, jegyzője és képviselői vagy már időgépet is alkalmaznak, vagy csak továbbra sem tudják, milyen évet írunk és egyáltalán, mire bólintanak rá, miszerint:
„Határidő: 2011. január hó
Felelős: jegyző, polgármester
Győrújbarát, 2011. október 26.”

Őszintén merem remélni, hogy a 2011. október 26-án aláírt javaslatra 2011 januárjára a feladat el is készült!

A koncepció itt olvasható:

http://gyorujbarat.fw.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=113:koeltsegvetesi-koncepcio-2012&catid=1:testueleti&Itemid=21

Ó, mondd, te kit választanál? Teszi fel a kérdést az István a Király rockoperában a szerző…

(Juhászné Árpási Irma Győrújbarát és Jutasi Kálmán Rábapatona polgármestere)

Mondanivalóm elfogyott, Arany Jánoshoz fordulok segítségért, mert ehhez én már kevés vagyok:

Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.

„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”

Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd.

Comments 16 hozzászólás »

Egyrészt megszólíttattam („Megáll az idő… Boróka, 37 hsz), másrészt több helyen előjött, hogy „meg kell kérdezni a megfelelő helyen, biztosan válaszolnak rá”.

Hát nem.

Nem válaszolnak.

Legalábbis a Hivatal nem feltétlenül válaszol.

Alább olvasható a jegyző úrnak november 22-én ajánlott levélben elküldött levelem. Válasz nem jött. Amikor kiderült, hogy felmondott Dr. Tóth István, még a felmondási ideje alatt elküldtem neki (illetve a titkárságra) e-mailben, hátha. Válasz még mindig nincs, 93 nap után sem. Félek, hogy a jegyzőmizéria miatt nem is nagyon lesz.

Vajon miért?

És ha én, mint képviselő, nem kapok választ a kérdéseimre, akkor az „egyszerű” állampolgár mit remélhet, mit várhat?

Még egy gondolat, ebben a témában. Két közalkalmazott ül a testületben. Akik munkaidőben, mondhatni „közköltségen” ülnek ott. Az egyikük tanár, aki nem tudja „lecsúsztatni”, túlórában megtartani az óráját, tehát oda helyettesítő tanár KELL, ha akkor éppen órája van. Ez valamiért nem merült fel indokként.

Tudom, hogy ez a téma sokaknak már gumicsont, régen volt. De ha választ kapok a kérdéseimre, akkor kiderülne talán, hogy félrevezető, hamis információkat tálalt a testületnek a Hivatal, döntés-előkészítő anyagként.

Lehet, hogy ehhez nem akart asszisztálni Dr. Tóth István?

Minden lehetséges.

Mennyivel egyszerűbb lenne megcáfolni a találgatásokat?!

De a labda most a Hivatalnál van.

A levél, teljes terjedelemben:

Győrújbarát Község Önkormányzata

Dr Tóth István Jegyző Úr részére

Tisztelt Jegyző Úr!

A 2011. november 15-én lezajlott testületi ülés 8. napirendjéhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:

1. A 2011. évi költségvetés milyen összegű túlórakeretet határozott meg a Hivatal részére? Ténylegesen mekkora összeg lett kifizetve eddig? A kettő között van-e, volt-e eltérés, és ha igen, akkor ez milyen testületi döntés alapján történt?

2. Milyen összegű túlóra lett kifizetve 2010-ben a Hivatali dolgozók részére? Semmiképpen nem személyre lebontva érdekel, hanem összességében, akár járulékokkal együttesen, mint felmerült költség.

3. Tudomásom szerint a köztisztviselői törvény a túlmunka esetére ELSŐSORBAN szabadidő-megváltást ír elő, és túlórát csak akkor lehet kifizetni, ha munkaszervezéssel nem megoldható a túlmunka lecsúsztatása. Tudomásom szerint az elmúlt években Győrújbaráton sem, de például Győrben sem volt jellemző a túlóra kifizetése a Hivatalban, helyette szabadidő-megváltással rendezte a mindenkori jegyző a túlmunkát. Megfelel-e ez a valóságnak, illetve tervez-e Ön ebben változtatást a következő évben?

4. Gyors és hevenyészett számításom szerint a jegyzőkönyvvezető kolléganő egy óra túlórája – amennyiben kifizetjük – kb. 2000 Ft költséget jelent. Ez évi 12 testületi üléssel, és két órás testületi ülésekkel számolva kb. 48.000 Ft többletköltséget jelent. Már persze ha kifizetjük a túlórát. Nagyságrendileg megfelel-e a valóságnak a kalkulációm?

5. A hivatal létszáma mennyivel csökkent a 2011. március 1-i létszámhoz viszonyítva?

Írásos válaszát előre is megköszönöm:

Zólyomi Péter

Önkormányzati képviselő

Győrújbarát

Comments 23 hozzászólás »

Kineveztem magamat oknyomozó riporternek. Egyes vélemények szerint az oknyomozó újságírás akkor kezdődik, amikor a riporter elkezd gondolkodni, mert nem hiszi el a hivatalos álláspontot, és elkezd utánajárni a dolgoknak. Hugo de Burgh brit professzor egy könyvében azt írta, hogy az oknyomozó újságírás a törvényhozás első nyers vázlata, hiszen a szakma egyik legfontosabb feladatát teljesíti be, amikor „felhívja a figyelmet a társadalom szabályozórendszereinek hiányosságaira, s azokra a kiskapukra, amelyeket mindig megtalálnak a rendszereken belül a hatalmasok, a gazdagok és a tilosban járók”. Rivers-Mathews szerint oknyomozó riporternek azt nevezzük, aki „utánamegy az olyan információknak, amelyeket szándékosan eltitkolnak, mert jogilag vagy etikailag elítélhető dolgokra vonatkoznak”.

Ennek szellemében írom, amit írok, elismerem, ha tényekkel, bizonyítékokkal cáfolják, azt, amit megpróbálok megvilágítani. Trollok, üres bekiabálások nem érdekelnek.

A minap egy epés megjegyzés született arra vonatkozóan a blogon, hogy Dr. Palla Roland még mindig nem vásárolta meg az ígért defibrillátort, pedig jól láthatóan arra már összejött a szükséges pénz (szerinte ez 1,5 millióba kerül, szerintünk meg nem). Ennek kapcsán villant be az, hogy egyszer egy beszélgetés során valaki megpendítette, hogy Dr. Palla Rolandnak nincs háziorvosi szakvizsgája. Most ez kezdett motoszkálni bennem, gondoltam utánajárok.

Ismét hosszadalmas, unalmas, de a végén annál izgalmasabb tényfeltárás és tényfelsorolás következik, vigyázat, nem csalok!

Létezik egy Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, amelynek a Nyilvántartási Főosztálya vezeti az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartását. Azt a személyt, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított, vagy elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzését követően alapnyilvántartásba kell venni.

Ez a szervezet kérelemre igazolást ad ki arról, hogy az érintett személy szerepel az alapnyilvántartásban. Nos, én kértem ilyet. Gondoltam, mindjárt kérek több emberre, hogy ellenőrizhető legyen a nyilvántartás helyessége. Győrújbarátnak van két háziorvosa. Dr. Csongor Elemér és Dr. Palla Roland. A kíváncsiság kedvéért leellenőriztem még két közszereplőnek minősülő győrújbaráti orvost, dr. Márai Istvánt és a volt képviselőt, dr. Medgyasszay Csabát.

A következő válaszokat kaptam.

Dr. Csongor Elemér
Működési nyilvántartási szám: 38116 (1982.04.19.)
Szakképesítések:
belgyógyászat (megszerzés ideje: 1993.05.12. ) érvényesség: 2011. 03. 04. - 2016. 03. 04.
státusza: ÉRVÉNYES
háziorvostan (megszerzés ideje: 1998.11.10. ) érvényesség: 2011. 03. 04. - 2016. 03. 04.
státusza: ÉRVÉNYES
sebészet (megszerzés ideje: 1985.12.02. ) érvényesség: 2005. 03. 31. - 2010. 03. 31.
státusza: LEJÁRT
Ezek alapján tehát dr. Csongor Elemér belgyógyászként és háziorvosként dolgozhat, sebészként 2010 óta nem, de erre háziorvosként nincs is szüksége.

Dr. Márai István
Működési nyilvántartási szám: 21312 (1967.02.15.)szakképesítés: sebészet (megszerzés ideje: 1970. 10. 19.), érvényesség: 2005.04.01. - 2010.03.31.
státusza: LEJÁRT
Ami nagyjából rendben is van, hiszen a doktor úr már nyugdíjas egy ideje.

Dr. Medgyasszay Csaba
Működési nyilvántartási szám: 52247 (1993. 10. 20.)
Szakképesítés: fog- és szájbetegségek (megszerzés ideje: 1996. 05. 03) érvényesség: 2010.09.15. - 2015.09.15.
státusz: ÉRVÉNYES
Ez is rendben van.

Lássuk Dr. Palla Roland közhiteles, nyilvános adatlapját.

Dr. Palla Roland
Működési nyilvántartási szám: 61081 (2001.10.15.)
szakképesítés: foglalkozás-orvostan (megszerzés ideje: 2008. 12. 11.)
szakképesítés: általános orvos (megszerzés ideje: 2003. 08. 13.) érvényesség: 2003. 08. 13. - 2008. 08. 13.
státusz: LEJÁRT
A közhiteles nyilvántartás tartalmaz még egy bejegyzést, miszerint : „Dr. Palla Roland teljesítette továbbképzési kötelezettségét! A Debreceni Egyetem Családorvosi Tanszék által 2012.02.20 napon kiállított IGAZOLÁS alapján.”

Nincs itt valami hiba?

Arra a kérdésre, hogy ki lehet háziorvos, van egy jogszabály, kikerestem (a tippért köszönet Leónak): 4/2000. EÜM rendelet 11. § (1) háziorvoskén az az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos dolgozhat, aki általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel, vagy belgyógyászat szakorvosi szakképesítéssel és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlattal rendelkezik, vagy 1998. december 31. napjáig számított 25 éven keresztül folyamatosan körzeti, illetőleg háziorvosi feladatokat látott el.

Van egy kiskapu, miszerint az az orvos, aki a külön jogszabály szerinti klinikai szakképesítések valamelyikével rendelkezik, az önkormányzat által igazolt területi ellátási érdekből, az önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés megkötését követően háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat. Ebben az esetben a háziorvosi tevékenység a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig végezhető.

Ezt a jogszabályból másoltam ki, nem én vagyok ilyen okos.

Google professzor adott nekem még egy ötletet. Találtam egy testületi határozatot. 2011. március 8-án a testület mindenféle vita és hozzászólás nélkül megszavazta, hogy Dr. Palla Roland a praxisában alkalmazzon egy másik orvost, Dr. Németh Balázst (28/2011. (III. 8.) Kt. határozat). Hogy ki ez a Dr. Németh Balázs, arról senki még csak nem is érdeklődött. Senkit nem is érdekelt! Hogy lesz egy új orvos a faluban!? Mert valójában nincs is. Hogy látta-e azóta bárki is a faluban ezt a Dr. Németh Balázst, arról ugyanis nem sokat tudunk. De az előbb említett, közhiteles nyilvántartás adatai szerint Dr. Németh Balázs háziorvostan szakképesítése 2011. 02. 11-től 2016. 02. 11-ig érvényes. Tehát pont az említett testületi határozat előtt pár héttel regisztrálták. A Promo-Med Kft. honlapján pedig egy árva szó sincs Dr. Németh Balázsról, sem arról, hogy hol érhető el, sem arról, hogy mikor…

Dr. Németh Balázzsal szemben (akiről semmit nem tudunk, de megállapítható, hogy tényleges alkalmazásban nem áll a Promo-Med Kft.-nél, viszont ő is mentőzik, mint Dr. Palla…), szóval vele szemben Dr. Palla Roland a nyilvántartás szerint csak foglalkozás-orvostan szakképesítéssel rendelkezik, annak érvényességi idejét esetében nem tartalmazza a nyilvántartás, pedig mindenki másnál fel van tüntetve az érvényességi idő is. De ez amúgy sem lenne elég ahhoz, hogy háziorvos lehessen.

„Általános orvos” bejegyzése 2008. 08. 13-án LEJÁRT. Ez az öt éves átmeneti bejegyzés azt a korábban említett öt éves felmentési időt jelezheti, amire a jogszabály alapján lehetőség volt. Általános orvosi jogosultsági bejegyzése tehát 2003. 08. 13-tól 2008. 08. 13-ig volt érvényes, pont addig, ameddig a jogszabály kivételt enged a szakképesítés megszerzése alól. Tovább nem.

Palla Roland teljesítette valamilyen továbbképzési kötelezettségét 2012. február 20-án. Lehet, hogy ez volt szükséges a foglalkozás-orvostan szakképesítéshez, lehet, hogy a családorvosi minősítéshez, ám ezt a hiteles nyilvántartás nem tartalmazza. Egyedül nála nem.

Még, ha így is volt, akkor is adódik a kérdés, hogy mi alapján praktizált 2008. 08. 13. és 2012. 02. 20. között?

Mert egy foglalkozás-orvostan szakképesítésű orvos nem lehet háziorvos. Mi alapján praktizál most?

Ezek a száraz tények. Ezek alapján egy-két megállapítást tettem csak, a következtetések levonását a tisztelt olvasóra bízom.

A tények makacs dolgok. Tényszerű cáfolatot elfogadok, várok, remélek. Trollok hagyjanak.

Mert ezt az információt érdemes volna megcáfolni, nem? Ennyit megérdemel Győrújbarát, ennyit megérdemelnek az emberek, hogy végre egyszer tiszta vizet öntsünk egy zavaros ügyben.

Mert úgy látom, egyre többen úgy látjuk, hogy a zavarosban halászni itt önkormányzati sport.

(A furcsa módon meg nem vásárolt defibrillátorral kapcsolatos rövid tényfeltárás a „Megállt az idő…?” című bejegyzésemhez tett hozzászólásokban olvasható.)

Comments 23 hozzászólás »

Újabb tényfeltárásra vállalkozom. Viszont a jelen írás nem a saját szerzeményem. Egy vidéki városi önkormányzatban dolgozó köztisztviselő barátnőmet kértem meg, hogy foglalja nekem össze egy kicsit precízebben azt, hogy hogyan kell és hogyan lehet jegyzőt kell választani. Mivel ő egy polgármester titkárságán dolgozik, ezért azt hiszem, hogy autentikus személynek tekinthető az ügyben. Alant az ő levele olvasható, az nem saját írás. De közzétehetem.

„…

Választottunk már mi is jegyzőt, volt, hogy sürgősen is kellett, én úgy látom, hogy elég gyorsan lemenedzselhető az egész. Persze, csak, ha van rá akarat, de ezt a helyzetet ott nem ismerem.

Ha mondjuk itt január 23-án a jegyző február 15-i határidővel benyújtotta volna a lemondását, akkor a következőt kellett volna tennünk. Január 24-én egy rendkívüli testületi ülést összehívni, akár már január 25-re. Gondolom, ilyen szabály Győrújbaráton is van, hogy rendkívüli helyzetben akár másnapra is össze lehet hívni egy ülést. Nyilván van. A jegyzőlemondás szerintem elég rendkívüli helyzet. Előkészítjük a pályázatot, egy ilyen pályázatot összerakni 10-15 perc, meg gondolom van a hivatalban is egy régebbi, lehet azt is használni. Nem nagy kunszt, a törvényi szabályokat kell előírni. De, ha úgy történt, ahogy te mondod, hogy a testületi ülésen jelentette be a jegyző a lemondását, akkor ezt ott azonnal meg lehetett volna tárgyalni, és rögtön kiírni a pályázatot, tehát a következő határidők még rövidebbek lehettek volna.

Vagyis, ha a rosszabbik esetben január 25-én a képviselők összeülnek, ekkor el kell fogadniuk a jegyző lemondását, mert a lemondási idő alapesetben hatvan nap (Ktv. 16. § (2) bekezdés), kivéve, ha próbaidő hatálya alatt állt, mert akkor azonnal lemondhat. Ha elfogadják a lemondást, akkor azonnal ki lehet írni az új jegyző pályázatát.

Kérdezted, hogy akkor ki lehet-e írni a pályázatot, amikor még van jegyző, mert ott valaki azt mondta, hogy nem. Hát, az a valaki nem lehet nagyon jártas a közszolgálati jogban, már bocs. A Ktv. 10. § (6) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy pályázat betöltött állásra is kiírható. Sőt, ha mi előre tudjuk, hogy valaki elmegy tőlünk (nyugdíjas lesz, máshova megy dolgozni, gyereket szül, stb.), mi ezt mindig megtesszük. Ez valahogy így van rendjén. Főleg, ha egy vezető megy el, mert az mindig felfordulást okoz.

A testületi döntés után ezt a pályázatot fel kell tölteni egy kormányzati honlapra, ahol három munkanap múlva jelenik meg, és tíz napig kell a hirdetésnek kint lennie (Ktv. 10. § (3) bekezdés). Ez a feltöltés sem több negyed óránál. Én úgy számolom, hogy január 31-én így már meg is jelenhetett volna a hirdetés. (Ha január 23-án már döntenek, akkor január 27-én már a hivatalos oldalon a pályázat…)

Tehát akár február 11. napja (vagy akár február 7.) lehetett volna a pályázatok beérkezésének a határideje, és akkor február 15. előtt már meg is lehetett volna választani egy új jegyzőt. Persze lehet, hogy olyan valakit választanak a képviselők, akinek van épp munkája, de akkor az átmeneti időre (néhány hétre) kellett volna csak megbízni valakit a helyettesítésre, amíg eljön a régi helyéről. Ha az, akit választottak, ráadásul már mondjuk eleve jegyző valahol máshol, akkor akár ő maga is lehetett volna a helyettes is, így még rugalmasabb a váltás. De, ha azonnal munkába tud állni a jelölt, akkor február 16-án már új jegyzője van a hivatalnak.

Tőlünk legalábbis ezt a megoldást várta volna el a polgármester úr. Ha nem akarunk ennyire rohanni, akkor is hátratett kézzel február 28-ig lezongorázható az egész eljárás. Törvényesen, nyugodtan. És akkor a jövő héten kezd az új jegyző. Nem tudom megmondani, hogy milyen határidők alapján lett ott nálatok ez a pályázat júniusig kitolva, én a fenti törvényi helyek alapján jártam volna el a fenti határidőkkel.

Ismerem az új törvényi szabályozást is január 1-jétől, akkor a polgármester kvázi egyszemélyi főnöke lesz a jegyzőnek. Erről inkább nem mondok semmit, mindenkinek más a véleménye. Az biztos, hogy mi megőrülnénk jegyző nélkül, vagy hónapokig egy helyettes jegyzővel, főleg mostanában, amikor ilyen zavaros idők járnak az államigazgatásban.

Remélem, hogy tudtam segíteni.

…”

Ez a levél publikus és releváns része. Tények. Jogszabályi helyekkel alátámasztva, tiszta és világos megoldást felvázolva. Én meg ennyit tudtam segíteni az ügyben.

Comments 354 hozzászólás »

Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.

boldog, sikeres új esztendőt minden kedves fórumtársamnak!

Horvath Eva

Comments 2 hozzászólás »