Archívum: June, 2010

 

Hétfőn (június 21-én) kihirdették az ítéletet a Juhászné Árpási Irma kontra Győrújbarát Község Önkormányzata perben. A per tárgya a 2007. június 12-én a polgármester ellen hozott fegyelmi határozatok voltak. A pert a polgármester nyerte, ám azt senki sem tudja, hogy a fegyelmi eljárásban neki felrótt hibákat valójában elkövette-e, vagy sem. Nem értik? Akkor megmagyarázom.

A bíróság a fegyelmi eljárás során elkövetett eljárási hibák miatt semmisítette meg a fegyelmi határozatokat. Ilyenek mint például: együtt vagy külön kellett volna szavazni, a szavazatszámlálás körüli bonyodalmak, mit és hogyan hirdetett ki az ülés levezetője, összeférhetetlenség volt-e vagy sem, stb, stb.. Az ítéletben többször is kiemeli a bíróság, hogy a fegyelmi eljárás tartalmi részével a bíróság nem foglalkozott. Azaz a bíróság egyáltalán nem vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárásban a polgármester a terhére róttakat elkövette-e vagy sem.

Azt csak halkan teszem hozzá, hogy a polgármester a bíróság ezen döntésével (hogy ti. nem vizsgálja a fegyelmi eljárás tartalmi részét) mindvégig egyetértett. Ha én az ő helyébe lettem volna, és biztos vagyok az igazamban, akkor direkt kértem volna, hogy a bíróság foglalkozzon a fegyelmi eljárásban felróttakkal is. Hogy ezt polgármesterünk miért nem tette meg, nos, ezt csak ő tudja, mi legfeljebb csak sejtjük.

Visszatérve a perhez: az eljárási hibákért minden esetben a jegyző a felelős. Polgármester (vagy képviselő) bárki lehet, akit megválasztanak. A jegyzőnek viszont komoly jogi tudással kell rendelkeznie, éppen azért, mivel a törvényes működésért ő felel. A bíróságnak az eljárásban nem volt kötelessége azt vizsgálni, hogy az eljárási hibákért ki felel, de aki egy kicsit is jártas az önkormányzatok működésében, a tudja, hogy ilyen bakikért mindig a jegyző felel. Komjáti úr azóta közös megegyezéssel távozott, így ezt a kérdést immár felesleges tovább bonyolítani.

Most már talán érthető, hogy miért írhattam le azt az ominózus –kissé érthetetlen- mondatot.

Azt most is fenntartom, hogy a polgármester működésével, tevékenységével elégedetlenek voltunk és vagyunk. Lehet, hogy nem a megfelelő módot választottuk ki az elégedetlenségünk kifejezésének, de ettől még a vélemény, az elégedetlenség az marad.

Bár mostanában sokkal kevesebbszer hibázik polgármesterünk. Hát, nem hiába: aki nem dolgozik, az nem is hibázik.

Comments 13 hozzászólás »

Kevesebb, mint 100 nap van hátra az őszi önkormányati választásokig. A Falubarát Győrújbarát Egyesület ismét jelölteket indít, aki az egyesület programja mentén fognak dolgozni. Hamarosan a programunk is nyilvános lesz. Egyelőre azt az öt alapelvet osztjuk meg a falu közügyei iránt érdeklődőkkel, amelyeket a program kidolgozása során szem előtt tartottunk.

1. A többség érdekeinek képviselete

Minden döntés, minden fejlesztés előtt azt kell mérlegelni, hogy ne egy szűk kisebbség, hanem a többség érdekeinek figyelembe vételével dolgozzunk. Nem mindig annak van igaza, aki hangosabban kiabál, ezért egy széles körű, indulatoktól és elfogultságoktól mentes előkészítés után lehet jó döntéseket hozni.

 

2. Az itt élők elsőbbsége

Egyfajta pozitív lokálpatriotizmus, hiszen nagy igény van rá, hogy a falu egyre csak bővüljön, ám ezt csak a megfelelő infrastruktúra kiépítésével, az intézményhálózat bővítésével együtt, kontrollált keretek között szabad véghezvinni. Nagyon sok beépítetlen belterületi ingatlan, foghíjtelek van, ezért továbbra sem támogatjuk külterületi ingatlanok belterületté minősítését.

 

3. Hosszú távú tervezés, fenntartható fejlődés

Alapelv, hogy a rövid távú előnyök nem kompenzálhatják a hosszú távú hátrányokat. Mindenkor szem előtt kell tartani a falu, az itt élők hosszú távú érdekeit. A fenntartható fejlődés, a „gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan” alapelveinek be kell épülnie mindennapi gondolkodásunkba.

 

4. Humán erőforrások kihasználása

Győrújbarát humán erőforrása magasan az országos átlag feletti. Ezt jelenleg nem használjuk ki. Lelkes, tenni akaró civileket kell segíteni, támogatni, hiszen ők a saját idejüket, energiájukat nem kímélve próbálnak létrehozni a közösség számára hasznos dolgokat. Ezt az önkormányzat anyagi erőforrásokkal tudja csak támogatni.

 

5. Régiós szerepünk erősítése

Győrújbarát ismertsége és elismertsége a méretéhez, szellemi és anyagi potenciáljához képest alacsony. Ezt csak folyamatos, kitartó munkával lehet megváltoztatni. Ez elsősorban a polgármester és az önkormányzati szervezetek feladata.

Comments Nincs hozzászólás »

Szeretne részt venni a falu közügyeiben? Aktívan, felelősséggel dolgozni a közért? Szimpatikusnak találja Egyesületünket? Ön szerint jó irányba indult el a falu az utóbi években? Vannak ötletei, céljai a falu fejlesztésére?

Ha a fenti kérdésekre igennel válaszol, akkor mi segítünk.

Egyesületünk idén is indít jelölteket az őszi önkormányzati választásokon. Ha érdekli, hogy hogyan lehet ebben részt venni, akkor keressen meg minket. Elérhetőséget honlapunkon talál. Szívesen látjuk sorainkban.

Építsünk együtt egy még jobb Győrújbarátot!

Zólyomi Péter

elnök, Falubarát Győrújbarát Egyesület

Comments Nincs hozzászólás »

Rendszeresen előbukkan az ötlet, hogy kellene csinálni egy piacot. Itt a faluban, helyi termelőknek és vásárlóknak. Hogy ennek milyen előnyei lennének, talán nem is kell részletezni: nem kell bemenni Győrbe a friss, házias termékért (időt és pénzt spórolna meg termelő és fogyasztó), a kisebb mennyiségben termelők is eladhatnák termékeiket, bevételhez jutnának a helyi termelők, bizalmi kapcsolatok épülnének ki, stb. Csökkenne a környezetszennyezés a kevesebb közlekedés miatt, erősítenénk a helyi gazdaságot. Egyszóval mindenki jól járna vele.

Na de nem olyan egyszerű piacot indítani. A kötelező előírások betartása (és ez nem túlzás!!) milliós induló költségekkel járna, nem is beszélve a fenntartásról. Fedett csarnok, parkolókkal, mosdók, kézmosók, engedélyek és felügyeleti szervek. Persze ha kiírom a kapura, hogy „kecsketej, palánta, savanyúság és zöldpaprika eladó”, akkor mindezt megspórolhatjuk, de pont a lényege, a sava-borsa tűnik el. Ha emiatt négy helyre kell elmennem a faluba, mert mindenhol más kapható (vagy éppen nem is tudom, hogy pl. padlizsánt, néhány szép fej salátát vagy pár kg cseresznyét hol tudok termelőtől megvenni), akkor máris nem vonzó az egész.

Szóval piac kell. Igény szerintem lenne rá, de „hivatalos” keretek között nem megoldható.

Szabad-e nekünk „illegális” piacot szervezni? Fügét mutatni a bürokratáknak és az ÁNTSZ-nek? Nehéz kérdés, és a jog sem áll mellettünk.

Ja hogy ki a többesszám? Igazából a Falubarát Egyesület szervezné, ha törvényes lenne. De egy Egyesület, amely képviselőket szeretne indítani az őszi választásokon, kezdeményezője lehet-e egy illegális tevékenységnek?

Ezt nehezebb eldönteni, mint a „Hogyan szervezzük meg?” kérdést.

Ez utóbbira már van ötletünk. Egy szűk időszakra (maximum egy óra) összeszerveznénk vevőket és eladókat. Kiteszünk padokat, meghirdetjük, és bizakodunk. A legfontosabb feladat az eladók, a termelők felkutatás és meggyőzése lenne. A másik fontos kérdés a helyszín. Mivel ne hivatalos piac, ezért önkormányzati területen nem lehet. Magánterületen a telek tulajdonosa érezné magát kényelmetlenül. Nem lehet eldugott helyen, mert akkor a „véletlenül odatévedő” vásárló sose tévedne oda (holott ez jelentheti a jövőt, a fejlődést). Igazából ötletünk van a helyszínre, de ezek még csak kósza ötletek. Az időpont sem eldöntött, ehhez igazból az eladókat kell megkérdezni.

Az alapkérdés viszont változatlan: ki teheti meg, hogy a köz érdekében, a törvények ellenében tegyen valamit? Elvileg senki.

Amikor idáig jutok a gondolataimban, egyszerre leszek mérhetetlenül dühös és szomorú. Mást sem olvas az ember, csak fenntartható fejlődést, lokális gazdaság erősítését (gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan!), védd a környezeted, élj egészségesen. És van valami, ami mindezeknek egyszerre megfelelne, és mégsem lehet HIVATALOSAN megvalósítani, csak sok-sok pénzből (ami ugye nincs). Kevés pénzből is működne, na de az úgy nem törvényes.

Magyarország, 2010.

 

Ps: Komolyan érdekel az olvasók véleménye. Mi látjuk rosszul, vagy tényleg ilyen bonyolult ez a kérdés?

Jó hírek!

Némi segítséggel sikerült utánajárni, hogy mi is kell egy piachoz. Két fontos -és hosszabb időt igénylő- feltételt kell teljesíteni. Egyrészt helyi rendeletet kell alkotni a piacok és vásárok működéséről, másrészt ki kell jelölni a piac lehetséges helyszínét/helyszíneit (ezt rendezési tervben vagy területhasználati hozzájárulással lehet megtenni).  Ami még jó hír: egyik sem kerül pénzbe. “Csak” munka és idő.

Helyszínnek a faluház környéke vagy a művelődési ház környéke jöhet szóba. Ami jelenleg a legnagyobb fejtöért okozza: az időpont. A helyi termelőknek a szombat délelőtt nem igazán jó, mivel ekkor Győrben árulnak. Szóba jöhet még a vasárnap délelőtt, illetve setleg mindkét nap délelőtt egy-egy rövidebb időszak (hiszen aki nem árul Győrben, annak jó lehet a szombat is). Kifejezetten őstermelői piacot szeretnénk, tehát a ruha-használtcikk-iparcikk-gyerekjáték-cipő témakört egyelőre szeretnénk távol tartani. Hogy pontosan milyen termékkör fér bele, az az előírásoktól is függ.

Hamarosan még jelentkezünk. Addig is készüljön mindenki, vevő és eladó.

 

 

 

 

Comments 6 hozzászólás »